Ma (2019.09.05.) reggel órák óta elérhetetlen a Yahoo szervere, és többek között az e-mail szolgáltatás is szünetel a világ különböző pontjain, az USA-ban, Európában, a Közel Keleten… Még nem lehet tudni, meddig tart és milyen következményekkel fog járni ez a rendkívüli szolgáltatáskiesés.
Habár az utóbbi években a Yahoo népszerűsége fokozatosan csökkent, még ma is több mint 200 millió aktív felhasználója van. A Yahoo Mail napi mintegy 26 milliárd e-mail-t továbbít. Bár már vannak hírek, hogy a szolgáltatás bizonyos országokban helyreállt (pl. Mongóliában „csak” 3 óra kimaradás történt), az incidens felveti a kérdést, hogy mindennapi teendőinket illetően illetve az információink tárolásával és azok esetleges elvesztésével kapcsolatban mennyire vagyunk kiszolgáltatva a teljes digitalizációnak.
Ez a példa is mutatja, hogy egyik percről a másikra értékes információk veszhetnek el, még ha nem is véglegesen. Ám most valószínűleg nagyon sok bosszús felhasználó akad a 200 millióból, akik pont most szeretnének e-mailjeikhez hozzáférni, hogy fontos információt olvassanak el vagy csatolt digitális anyagot töltsenek le, nem beszélve azokról a határidőkről, melyeket sokaknak lehetetlen lesz betartania.
Legtöbbünk kényelmesen megbízik a nagy nevekben, és ezért nem törekszünk olyan megelőző lépésekre, melyek most hasznosak lennének. Hányan hagyjuk fent fontos dokumentumainkat neves, biztonságot sugárzó cégek szerverein vagy felhő-alapú alkalmazásaiban? Sokan vigyázunk arra, hogy személyes adattárolóink védve legyenek (tűzfal, vírusirtó, stb.), de azzal, hogy feltöltjük őket az internetre, rábízzuk információinkat másokra. Rosszabb eset az, amikor csak internetalapú tárolást alkalmazunk.
Jó tanács, hogy bármit is töltünk fel a felhőbe, arról mindig legyen egy off-line alapú biztonsági másolat, illetve kényelmi szempontok ne vezéreljenek fontos információk tárolását illetően. Magyarul: ne felhőalapú tárolást válasszunk kritikus információink raktározására!
