A közelmúltban Trump elnök ígéretet tett arra, hogy 1.000 újabb amerikai katonát küld Lengyelországba a kétoldalú katonai együttműködés keretében, így a katonák száma mintegy 6.000-re nő. Bár Varsó kérése, miszerint legyen állandó amerikai katonai bázis Lengyelországban, süket fülekre talált Washingtonban, Moszkva folyamatos figyelmet fordít a lengyel fejlődésre. A katonák betelepítése azután került bejelentésre, hogy Lengyelország beszerezte a 32 darab F-35 Lightning típusú ötödik generációs vadászgépet.

A Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozását követően a NATO beleegyezett abba, hogy növelje az amerikai katonai jelenlétet Kelet-Európában. A további amerikai katonák betelepítése Lengyelországba a megegyezés részét képezi.

Hogyan érzi magát ettől Oroszország? Nem jól. Érzékelteti, hogy a világtól való elkülönülés folyamata megkezdődött, mely meglátása szerint a Nyugat általi szándékos elszigetelés.

A Szovjetunió bukása után Oroszországnak két stratégiai célja volt: a Nyugat az elsőt nyíltan, a másodikat hallgatólagosan, de elfogadta:

Először is, hogy barátságos legyen a viszony, és bizonyos értelemben a nyugati közösség részévé váljon. Bizonyos értékeket fogadjon el és valósítson meg, amelyek korábban ismeretlenek voltak a Szovjetunióban vagy a cári Oroszországban.

Másodszor, uralja a volt Szovjetunió tagországait, vagy legalábbis azok vezetőit.

Ha a fenti célokat sikerült volna elérni, Oroszország ma egy vezető eurázsiai nagyhatalom lenne.

Ma már látjuk, hogy ezen törekvések egyikét sem sikerült megvalósítani. A Nyugattal való kapcsolat jelentősen romlott a '90-es évek közepéhez képest. Moszkva gazdasági szankciókkal szembesül. Mára már Franciaország és Szaud-Arábia is többet költ katonai kiadásokra, mint Oroszország, Kína pedig megközelítőleg négyszer annyit. Az amerikai-orosz kapcsolatok ismét hanyatlanak. Az ország elvesztette domináns státuszát és még a befolyását is a volt Szovjetunió tagállamai felett. Néhányuk Közép-Ázsiában amerikai katonákat állomásoztat, illetve amerikai katonai támogatást kap, nem beszélve arról, hogy a Balti-országok NATO tagok is. Utolsó szövetségese Fehéroroszország is elpártolt Oroszországtól.

Oroszország egzisztenciális válságban van, és elképzelhető, hogy az orosz vezetés nem reális célokat állít maga elé. Moszkva igyekszik állampolgárainak támogatását továbbra is kivívni többek közt azzal, hogy nyugati színvonalon élhetnek. A Dél-Oszétiában, Abháziában illetve Dnyeszter-mellékben felmutatott dicső helytállás tovább növelte a hazai közélet elégedettségét. A krími események nyilvánvalóan a nemrég elvesztett ukrán befolyást voltak hivatottak újjáéleszteni. Mindeközben és ezek eredményeként a Nyugat új falat épít, hogy elkülönítse a medvét.

Az újabb 1.000 amerikai katona csak néhány vasrács a medve ketrecében.

 

További írásaink...

Az USA és Észak-Korea hosszú keringője – Egy lépés előre, egy hátra
Bővebben ...
Hazugságvizsgáló alkalmazása a foglalkoztatás előtti szűrések során
Bővebben ...
Digitálisan védem a cégem! Vagy mégsem?
Bővebben ...
Cégek biztonsági kockázati faktorai és azok értékelése – Reméljük a legjobbakat, de…
Bővebben ...
Donald Trump és az ukrán „szívesség”
Bővebben ...

Kövessen minket LinkedIn oldalunkon is!

Forduljon hozzánk bizalommal!
Adatait bizalmasan kezeljük!
Kérjük, adja meg a nevét!
Kérjük, adja meg azt a címet, ahova a válaszunkat küldhetjük!
Kérjük, adja meg azt a mobilszámot, amin elérjük Önt!