Az elmúlt két évtized során sok politológus, nemzetközi kapcsolatok szakértő, politikus és államférfi emelte ki a „területtúliság” fontosságát, azaz hogy mennyire más eszközök fognak dominálni a 21. századi globalizáció korában, mintsem a területek fizikai ellenőrzése, vagy az országhatárok fontossága. Ámbár igaz, hogy a nyugati demokráciák a „soft power”, vagyis a finom erő (üzleti világ, külföldi befektetések, filmek, könyvek, divat, étteremláncok, stb.) alkalmazásával befolyásolni képesek a határukon túli társadalmakat és az uralkodó elitet, több jel is arra mutat, hogy a fizikai integritás, illetve a területi alapú ország gyarapítás ma is ugyanannyira fontos, mint évtizedekkel, évszázadokkal vagy évezredekkel korábban.

Elég, ha csak eszünkbe jut Kína törekvése, hogy megtörje és teljesen magába olvassza Hong Kong-ot, vagy Tajvant ellehetetlenítse, amíg annak elfoglalását fel tudja katonailag és politikailag egyaránt vállalni a világ előtt. Ám gondolhatunk a 2014-es orosz katonai vállalkozásra is, melynek a Krím-félsziget bekebelezése volt a célja. A múlt héten pedig megjelent a világsajtóban, hogy az USA szívesen folytatna tárgyalásokat Dániával Grönland megvásárlását illetően.

Természetesen a fent említett eseteknek különböző motivációi vannak. Kínának az uralkodó elit szemszögéből nem szabad engedni a Hong Kong-iakkal szemben, mert az „rossz” példát állítana a többi provincia lakosai elé. Tajvan is inkább politikai presztízskérdés a kommunista vezetés számára, illetve elfoglalása a Dél-kínai-tenger és a Kelet-kínai-tenger ellenőrzését biztosítaná. Oroszországnak is akkor lett fontos a Krím annexálása és vagy fél tucat egyezmény felrúgása a terület integritásáról, amikor Ukrajnában megbukott a Kreml-barát Janukovics kormány, mely addig de facto garantálta Moszkvának a krími hadikikötő használatát. Oroszország évszázadok óta próbálja fennhatóságát biztosítani a Fekete tengeren [melynek oka sokoldalú, de ebbe most nem megyünk bele] több-kevesebb sikerrel, ehhez pedig elengedhetetlen a Krím-félsziget ellenőrzése.

Sokakat meglepetésszerűen ért a múlt heti bejelentés, hogy a Fehér Ház tárgyalásokat kíván kezdeményezni Dániával Grönland megvásárlásáról. Állítólag magukat a dánokat is meglepte a Trump elnökhöz és tanácsadóihoz köthető ötlet, bár nem először hallottak ilyet, hiszen Truman elnök ideje alatt is próbálkozott Washington a fél Európányi terület megvásárlásával a Második Világháborút követően.


Milyen okok vezérelhetik Washingtont - akár elvi síkon - Grönland megszerzésére?

  • Ivóvíz – A világ legnagyobb szigetének (ami Magyarország területének csaknem 23-szorosa), 80%-át vastag jégtakaró fedi. Valójában a grönlandi jégmező a Föld második legnagyobb egybefüggő jégtömege. Érezteti az ivóvíz mennyiségét, hogy a jég esetleges teljes elolvadása esetén a Föld tengervizeinek szintje 7 méterrel emelkedne. Természetesen nagy része a globális felmelegedés hatására elolvadó jégnek az óceánokba kerül, de a szigeten új édesvizű folyók és tavak alakulnak ki nagy gyorsasággal. 2007-ben a NATO Review magazin megírta, hogy az ivóvízkészletek hiánya akár teljes háborúkhoz is vezethet a Földön. Trump elnök tehát lehet, hogy a globális felmelegedés létét vitatja nyilvánosan, stratégiailag azonban tudatosan törekszik arra, hogy az USA-t a jövőben jobb pozícióba jutassa az ivóvízellátását illetően.
  • Ásványkincsek – Grönland gazdag ásványkincsekben, köztük ritka földfémekben, melyeket jelenleg többnyire kínai bányákból szerez be a világ és az USA hadi- és elektronikai ipara. Mivel jelenleg Kína uralja ezen ásványkincsek piacát, az USA kedvezőbb pozícióba kerülne, ha saját területén ellenőrizné ezen ritkafémek kitermelését, és nem függene Pekingtől vagy más harmadik országoktól, például Dániától.
  • Élettér – A mai korban kevesebb hely van az emberek számára, mint a történelem során bármikor. Az emberiség száma csak 1800 körül érte el az egymilliárdot, de egyes előrejelzések szerint a 21. század végére számunk meghaladhatja a 10-12 milliárdot is. A globális felmelegedés hatására a jövőben Grönlandon is kedvezőbb életkörülmények alakulhatnak ki.
  • Verseny – Jelenleg az USA más országokkal kénytelen versenyezni Grönlandon. Dánia és az Európai Unió mellett megjelent Kína is a szigeten, és igényt nyújtott be egy amerikai hadikikötő megvásárlására. Amerikai szenátusi források rámutatnak, hogy a közeljövőben Peking három repteret is szeretne Grönlandon építeni.
  • Alaszka megszerzése – Alaszka 1867-es megvásárlása Oroszországtól kétségtelenül több szempontból is a legügyesebb (és legbékésebb) húzása volt az USA-nak területszerzésre. Akkoriban azonban sok amerikai kritizálta kormányuk üzletét, hogy az USA haszontalan, fagyos földeket vásárolt. A későbbi 49. állam azonban nem csak gazdasági aspektusból fontos ma az USA-nak, de katonai védelmi szempontból is kiemelkedő szerepe van.

Mint fent látható, Grönland esetleges megvásárlásának igénye eléggé összetett elemekre épül, és sokoldalú problémákat is fevethet. Az emberiség történelme többször megmutatta, hogy ha az erőforrások (legyen az víz vagy ásványkincs) vagy földterület iránti igény meghaladja a kínálatot, és ha az elosztás sérül vagy tisztességtelen, akkor az konfliktusokhoz vezethet. A kérdés az, hogy egy esetleges megvásárlással az USA konfliktust kerülne el vagy azt generálna?

További írásaink...

Belső csalások a különböző munkahelyeken – Kisvállalkozások a leginkább érintve
Bővebben ...
Mit tegyünk, ha egy alkalmazottunk meglop a cégünkben
Bővebben ...
A Reputációs Due Diligence (RDD) szerepe vállalatunk hírnevének és sikerének fenntartásában
Bővebben ...
Felkészülés a céges csalások észrevételét követő teendőkre
Bővebben ...
Biztonságban a nyári szünidőben is - a tengeren
Bővebben ...

Kövessen minket LinkedIn oldalunkon is!

Forduljon hozzánk bizalommal!
Adatait bizalmasan kezeljük!
Kérjük, adja meg a nevét!
Kérjük, adja meg azt a címet, ahova a válaszunkat küldhetjük!
Kérjük, adja meg azt a mobilszámot, amin elérjük Önt!