Bár Magyarországon nincs részletes statisztika a vállalati csalások havi lebontását illetően, más adatokból is kikövetkeztethető, hogy ekkor jelentősen megnőnek a cégen belül elkövetett bűncselekmények, főleg a csalások száma. Ez mondhatjuk, hogy „természetes” velejárója a Karácsonyt és Szilvesztert megelőző és magába foglaló időszaknak.

Habár a vállalati csalások még ma is tabunak számítanak Magyarországon – főleg a cégek saját hírnevének védelme miatt –, tudjuk, ebben az ünnepi időszakban ideiglenesen megsokasodnak az online csalások (20-30% közötti emelkedés – ACI Worldwide) és más bűnesetek is. Kevésbé békésebb katolikus országokban, a karácsonyi szezonban megnőnek az erőszakos vagyon és személy elleni bűncselekmények is. Az emberrablások váltságdíjért, a zsarolások, a fegyveres rablások a vállalkozások legkülönbözőbb típusait is érintik, ám a nyugati, békésebb világhoz hasonlóan a leginkább gazdasági kárt okozó bűncselekmény ott is a cégen belül elkövetett csalás. És mert mi magyarok nem beszélünk erről, az még nem jelenti azt, hogy nálunk ez ne létezne.

Sokszor a következő év vagy évek során derül ki a csalás elkövetése, amikor is egy külsős vagy véletlen audit zajlik a vállalkozásban. Gyakran már az elkövetők sem alkalmazottak többé. Ezért fontos a megelőzés.

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy novembertől december végéig miért folyamodik több alkalmazott – ide értve a cégvezetőket is – a csaláshoz, mint más időszakban. (A tulajdonosok által elkövetett csalások ekkor nem mutatnak növekedést.)
♣ Egyrészt az ünnepek gazdasági nyomása, a megfelelni vágyás, illetve a kényelem megteremtése, egyszóval a költekezés iránti igény nő meg ebben az időszakban.
♣ Az év vége felé közeledve az alkalmazott számára pszichológiailag jobb a csalást még decemberben elkövetni, hiszen januárban, az újévben „már tiszta lapokkal” folytathatja a munkát. A bűnt a múltban hagyta.
♣ Lazul a figyelem és a fegyelem a cégeken belül: céges bulik, szabadságok megnövekedése, általános bezárások az ünnepekre, stb. Ez azzal is jár, hogy a menedzsment, a felügyeletet ellátó vagy rendszert kezelő személy is elfoglaltabb vagy nincs jelen.

Érdekes, hogy más országokban ahol részletesebb statisztikák léteznek erről a területről, a fizetéses csalások is általában inkább ekkor kezdődnek el és hosszú ideig tudnak láthatatlanok maradni: ezek azok a pénzkifizetések, amelyek fiktív (vagy valós, de nem alkalmazott) személyeknek vagy az elkövetőnek saját maga részére vannak elutalva havonta fizetésként, bónuszként. Ide számítjuk a fiktív beszállítókat is. Nagyobb vállalatoknál a januártól megnövekedett alkalmazotti szám a könyvelésben kevésbé feltűnő – főleg, ha az elkövetőnél van az ellenőrzés jogosítványa is.

A fizetési csalások a fogalom eredeti értelmében a számlákról való pénz ellopására vonatkoznak. Ezek valamilyen módon mindig kapcsolódnak a fizetés folyamatához: hamis fizetések, belső manipuláció, adatlopások, illegális fizetések vagy szankciók megszegése. Az elkövetők gyakran rendelkeznek belső ismeretekkel, és jelentős veszteségeket okozhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket arra késztettek, hogy kifizetéseket hajtsanak végre, amelyeket soha nem lehet behajtani.

Végül érdemes megemlíteni a tologatós csalást, amikor is az elkövető a számlák hónapok vagy évek közötti eltolását alkalmazza. A hosszúfutamú projektek, építkezések esetében is, ahol a munka menetének százalékos módszere a bevételeket és a költségeket a projekt mérhető előrehaladásának megfelelően ismeri el, nagy a manipulálás és a csalás lehetősége. Ám nem kell, hogy hosszú távú legyen egy teljesítés, hiszen manapság az elhatárolt költségek vagy ÁFA-mentes számlák átvitele is lehetséges a következő évre, és a bűnelkövetők szerencséjére jó esetben nem szúr szemet az adóhatóságnak. [Bár 2021 januárjáig fokozatosan "keményít" a NAV, és gyakorlatilag minden számláról lesz online adatszolgáltatási kötelezettség.]

Mindent egybevéve az bizonyos, hogy a cégeknek több biztonságra és jobb ellenőrzésre van szükségük, főleg ott, ahol az összes kifizetés összetalálkozik: a vállalati pénztárnál. Természetesen vállalkozásonként különböző elemzésre van szükség annak kidolgozásához, hogy a vállalati pénztárt miként lehet a legjobban szabályozni és ellenőrizni.

Sok megoldás létezik a csalások kiszűrésére, a veszteségek csökkentésére, a legfontosabb azonban a megelőzés, azaz ha a csalás meg sem történik. Ezért kulcsfontosságú a megfelelő vállalati kultúra és a megbízható humán erőforrás egy cég működéséhez, hogy egyenes, tisztességes munkavállalóink legyenek, akikkel kölcsönös a bizalmunk. Amikor bekövetkezik a csalás, akkor is alkalmazottaink a legfontosabb védelmi vonalunk. Az a munkavállaló, aki bízik és hisz a vállalati kultúrában, biztonságban érezheti magát, és név nélkül vagy közvetlenül feletteséhez fordulhat, amennyiben tudomása van gyanús vagy illegális cselekedetekről. A kulcs tehát a vállalkozó kezében van, a megfelelő munkaerő kiválasztása nagyban befolyásolhatja vállalkozásunk biztonságát.

Tudjon meg többet személyesen a cégek biztonságát érintő kérdésekről, vegyen részt januári workshopunkon Ön is, ahol értékes és hasznos információkkal gazdagodhat!

További írásaink...

Donald Trump és az ukrán „szívesség”
Bővebben ...
A Reputációs Due Diligence (RDD) szerepe vállalatunk hírnevének és sikerének fenntartásában
Bővebben ...
Augusztus 20 – Összetett biztonsági kihívás
Bővebben ...
Az INF-Szerződés felmondásának következményei
Bővebben ...
Az online vásárlás és aukciók kockázatai
Bővebben ...

Kövessen minket LinkedIn oldalunkon is!

Forduljon hozzánk bizalommal!
Adatait bizalmasan kezeljük!
Kérjük, adja meg a nevét!
Kérjük, adja meg azt a címet, ahova a válaszunkat küldhetjük!
Kérjük, adja meg azt a mobilszámot, amin elérjük Önt!