2019. augusztus 2-án az USA hivatalosan kilép az Oroszországgal kötött egyik igen fontos nukleáris egyezményből, miután a múlt év végén bizonyítékot talált arra, hogy Moszkva megszegi azt. Trump amerikai elnök, augusztus 2-ig adott határidőt Moszkvának, hogy az megfeleljen a szerződésben foglaltaknak, amit az oroszok a mai napig figyelmen kívül hagytak. A kilépésre válaszul Putyin orosz elnök, bejelentette, hogy Oroszország felhagy a szerződésben foglaltak tiszteletben tartásával.

1987. december 8-án Ronald Reagan, az USA elnöke és Mihail Gorbacsov a Szovjetunió vezetője, Washingtonban aláírták az INF-Szerződést (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty - Középhatótávolságú Nukleáris Erők Szerződése). A tárgyalások ugyan már 1981-ben (!) elkezdődtek, de csak a később hatalomba kerülő Gorbacsov személye jelentett komolyabb előrelépésre lehetőséget. A szerződés célja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris és konvencionális ballisztikus és cirkálórakéták használatának a tiltása és felszámolása volt (az ilyen típusú, tengerről indított fegyverek nem kerültek a szerződésbe). Ez a szerződés volt az egyetlen megállapodás, amiben egy komplett atomfegyver csoportot akartak beszüntetni.

Az INF-Szerződés hatálya alá tartozó rakéták, melyeknek hatótávolsága 500 és 5.500 km közé esik különösen destabilizálónak és veszélyesnek minősíthetőek, mert alkalmazásukkor jobban fenn áll egy tévedés lehetősége. A relatív rövid hatótávolság miatt, ezek a fegyverek akár 10 perc alatt is el tudnak érni csapáshelyeket, mely nagyon kevés figyelmeztetési és döntéshozási időt hagy. (Direkt, vagy véletlen, esetleg szakadár akcióról van szó? Válaszcsapás vagy sem? Válaszcsapás milyen szinten? stb.)

Érdemes megjegyezni, hogy az USA kilépése ez év augusztus 2-án egy nagyon hosszú folyamat végső pontja. Putyin már 2007-ben kijelentette, hogy az INF-Szerződés nem szolgálja Oroszország érdekeit, főként, hogy az USA öt évvel korábban felmondta az ABM-Szerződést [a ballisztikus rakéták elleni védelmi fegyvereket korlátozó megállapodás]. 2013-tól mostanáig több mint harminc alkalommal egyeztetett Moszkva és Washington az oroszok által többszörösen megszegett INF egyezménnyel kapcsolatban. 2014-ben csak Európa kérésére nem mondta fel Obama amerikai elnök a szerződést.

Miért szegte meg Oroszország a szerződést? Oroszország - mint már annyiszor a történelem során - demonstrálja, hogy nem képes stabil, erős gazdaságot megteremteni, még annak ellenére sem, hogy a tervgazdálkodást felváltotta a kapitalizmus. Ennek a tehetetlenségnek sok oka van, a politikaitól a szociálisig, a bűnözők államigazgatásbeli befolyásától a rossz életkörülményekig... lehetne sorolni. A következmény viszont kihat az orosz fegyverkezésre is:
1) Visszaeső katonai kiadások – 2017-hez képest 3,5 %-kal csökkent a 2018-as év, annak ellenére, hogy Putyin egy ideje átfogó modernizálásról beszél. Jelenleg Franciaország és Szaúdi-Arábia is többet költ védelmi kiadásokra mint Oroszország.
2) Ezzel kapcsolatos, hogy nagyon lassú folyamatú a már túlságosan elavult fegyverek modernre való lecserélése,
3) Külföldi megrendelések csökkenése.

Egy ilyen gazdaságilag szorult szituációban, Moszkva a középhatótávolságú nukleáris fegyvereivel Európában és az általuk keltett tévedési faktor lehetőségével nagyobb nyomást tud helyezni az USA-ra és a NATO-ra.

A paradoxon azonban az, hogy amennyiben az INF-Szerződés felmondásából újra fegyverkezési verseny lesz, ahogy azt most sok nemzetközi szakértő és a témában jártas politikus is kifejtette, Oroszország ismét lemaradna az USA mögött, hiszen Washington védelmi kiadása jelenleg több mint tízszerese az oroszokénak, és akkor még nem beszéltünk a NATO tagállamokról.

Az INF-Szerződés eltörlésének mindenképpen lesznek következményei Európa számára. Nem tudni még, hogy visszatér-e a 80-as évek hidegháborús instabilitása, de az biztos, hogy a NATO valamilyen formában reagálni fog Moszkva középhatótávolságú fegyvereire. Ez nem szükségszerűen jelent párhuzamos védelmi lépéseket, de elképzelhető, hogy a hagyományos (nem nukleáris) NATO erőket felfejlesztik a kontinensen.
2021-ben jár le az Új START, a nagyhatótávolságú nukleáris fegyvereket szabályozó szerződés. Kérdés, hogy az INF-Szerződés megszűnése után, lesz-e lehetőség és politikai akarat annak megújítására az USA és Oroszország között.

További írásaink...

Hogyan előzzük meg a munkavállalók által elkövetett lopásokat?
Bővebben ...
Hazugságvizsgáló alkalmazása a foglalkoztatás előtti szűrések során
Bővebben ...
Átfogó kínai hackertámadás globális mobilhálózatok ellen
Bővebben ...
Karácsonyi meglepetés - Év végi céges csalások
Bővebben ...
A Reputációs Due Diligence (RDD) szerepe vállalatunk hírnevének és sikerének fenntartásában
Bővebben ...

Kövessen minket LinkedIn oldalunkon is!

Forduljon hozzánk bizalommal!
Adatait bizalmasan kezeljük!
Kérjük, adja meg a nevét!
Kérjük, adja meg azt a címet, ahova a válaszunkat küldhetjük!
Kérjük, adja meg azt a mobilszámot, amin elérjük Önt!